2008 január 1-től a módosított 24/1995 (XI.22) PM rendelet lehetővé teszi, hogy a vevők számára kiállított papíralapú számlák másodpéldányát (harmad, stb..) már nem kötelező kinyomtatni és azt nyomtatott formában tárolni, hanem lehetőség van ezen példányok elektronikus formában történő előállítására és megőrzésére.
A rendelet 1/F.§ (2) bekezdése kimondja, hogy:
(2) A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a nyomtatott változattal mindenben megegyező számlaképet az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel látják el, és az okirat megőrzésére kötelezett [Áfa tv. 179. § (1) bekezdés] teljesíti a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
1/F.§ 24/1995 (XI.22) PM rendelet
A fentiek alapján tehát ez év eleje óta van lehetőség arra, hogy a papíralapú számlák másodpéldányát már nem kell kötelezően papíralapon előállítani és tárolni abban az esetben ha az előállítás során a – jogszabályban meghatározott módon – az elektronikus példány hitelesítése fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel megvalósult.
A 24/1995 PM rendelet vonatkozó paragrafusa összhangban áll az ÁFA törvény 175§-ban meghatározott – az elektronikus számlára vonatkozó – követelményekkel, mivel az elektronikus számla-másodpéldányok hitelesítése – az e-számlához hasonlóan – fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel történik.
Az elektronikus számla-másodpéldány és a „valódi” e-számla között mindössze egyetlen alapvető különbség van, mégpedig az, hogy az e-számlák esetében a jogszabály (46/2007 PM rendelet) kimondja, hogy APEH ellenőrzés során az elektronikus számlát az adóhatóság által elvárt formátumban (XML) kell bemutatni, míg ez a megkötés az elektronikus számla-másodpéldányok esetében nem áll fent (az elektronikus számlák formátumára vonatkozó bővebb információért olvassa el az e-számla jogszabályi követelmények című fejezetünket).
A fent említett jogszabály változások valamint azok összehangolásának egyértelmű hozadéka, hogy az elektronikus számla-másodpéldány bevezetésével a társaságok egyúttal képessé válnak az elektronikus számla kibocsátásra is.
Az elmúlt néhány évben végbement informatikai és e-kultúra beli fejlődést vizsgálva kijelenthetjük, hogy az elektronikus számlázás elterjedéséhez és a papíralapú számlák háttérbe szorulásához kétség sem férhet. Ugyanúgy, minthogy azt sem kérdőjelezi meg ma már senki, hogy hasznos-e, illetve szükséges-e az e-mail alapú kommunikáció a vállalatok vagy a magánszemélyek életében.
Az elektronikus számlázás rengeteg előnyt jelent a jelenlegi papíralapú gyakorlattal szemben. Az e-számlák bevezetésével rengeteg időt és pénzt takaríthatunk meg, illetve nem elhanyagolható módon lényegesen környezetbarátabb megoldást jelent. Egyes nyugat-európai szakértők szerint a papíralapú számlázás az EU-ban évi 15 millió fa kivágását jelenti, illetve a számlázás költsége kb 30 EUR-ba kerül számlánként (az összegben benne foglaltatik a számla kiállítójánál és befogadójánál felmerülő összes költség).
Az elektronikus számlázás terjedésének ma az egyik legfőbb gátoló tényezője a befogadói oldal felkészületlensége. Ebből egyértelműen következik a kérdés, hogy miért is akarna bárki elektronikus számlát kiállítani ha nincs egyetlen vevője sem aki elfogadná azt (ez a felvetés annyiban kiegészítésre szorul, hogy 2008. január 1. óta már semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az elektronikus számlázáshoz a vevővel kötött előzetes megállapodás szükséges).
Természetesen már ma is, illetve a közeljövőben egyre nagyobb számmal jelennek meg azon vevők (legyenek azok természetes vagy jogi személyek) akik már kifejezetten igényelni fogják, hogy részükre a számlázás elektronikus formában történjen, hiszen az e-számla a befogadói oldalon is költségmegtakarítást és hatékonyabb munkafolyamatokat eredményez, illetve társadalmilag egyre nagyobb teret kap a környezettudatos életmód.
A fentiek alapján elmondható, hogy az elektronikus számla-másodpéldány bevezetésének egyik legnagyobb előnye (az ismert előnyökön túl), hogy megteretmi a képességet az elektronikus számlázásra is.
A DigitDoc E-számla megoldását választva Ön képes lesz egyrészt papíralapú számlái másodpéldányainak elektronikus formában történő előállítására és egyben az elektronikus számlák előállítására is! Vagyis ha Ön úgy érzi, hogy vevői még nem (vagy csak részben) felkészültek arra, hogy Ön elektronikus számlát állítson ki részükre, most az e-számlázás lehetőségét úgy is megteremtheti vállalatánál, hogy vevői részérére továbbra is papaíralapú számlát küld.
Ismerje meg cégünk e-Számla megoldását!