A parlament által elfogadott törvény legfőbb célja többek között az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, illetve az állami és nem állami szervezetek elektronikus ügyintézésre szorítása a kidolgozott egységes elvek mentén – derül ki a javaslathoz fűzött indokolásból.

A törvény rendelkezéseinek többsége felkészülési időt követően, 2016. július elsején, illetve az e-ügyintézés tekintetében 2017. január elsején lép hatályba. A teljes körű e-ügyintézésre történő áttérést biztosító szabályokat (ha törvény kivételt nem tesz)2018. január 1-jétől kell alkalmazni az indokolás szerint.

Részletesen meghatározza a jogszabály az elektronikus ügyintézésre köteles szervek, szervezetek és az elektronikusan intézendő ügyek körét is.

2018. január elsejétől elektronikus ügyintézésre lesz köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Természetes személy ellenben csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. A gazdálkodó szervezetek esetében a fizetési kötelezettségeket is kötelező elektronikus útra terelik.

A törvény szabályozza az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartását is, valamint az elektronikus és papír alapú okiratok (más jogszabály által nem érintett) hitelességének szabályait.

Az elektronikus aláírásról szóló uniós irányelvet 2014-ben a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-rendelet) váltotta fel. A törvény az eIDAS-rendelet szabályainak a harmonizációját is megvalósítja.

A széles értelemben vett ügyfél – megfelelő átmeneti időszakot követően – a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét egységes felületen, egységes feltételek mellett és logikával, egységes eszközökkel elektronikus ügyintézés keretében intézheti (Egységes Digitális Ügyintézési Tér) – mutat rá az indokolás. Kiemeli továbbá, hogy a bejáratott, működő elektronikus ügyintézési lehetőségeket nem szüntetik meg, hanem ezekkel párhuzamosan teszik kötelezővé az egységes felületen és feltételek mellett történő ügyintézést.

A törvény a különböző eljárási törvényekben rögzített elektronikus ügyintézési szabályok nagy részének a kiváltására törekszik, így rögzíti az elektronikus ügyintézés „minimumszabály”-ait (pl. kézbesítési szabályok).

A jövőben, azaz 2017. január elsejétől kezdődően a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve a létrejöttét követő 8 napon belül köteles lesz bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (hivatalos elérhetőség). A 2017. január elsején már létező gazdálkodó szervezetek 2017. augusztus 30-áig kötelesek az előzőek szerinti bejelentést teljesíteni.

2016. július elsejével hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény.

Jogszabály megtekinthető: 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól